• Az iskola történetében a leghosszabb ideig, 1888-1914 között, volt igazgató a századforduló egyik kiemelkedő tanára, tudósa és újító-szervező egyénisége, Gönczi Lajos. A jelentős botanikai kutató gyűjteményeit ma is őrzi a tanítóképző. 1895-ben megírta “A székelyudvarhelyi ev. reform Kollégium multja és jelene” című művét, amit iskolatörténeti szempontból, kútfőnekek tekintenek napjainkban is.
  • Tanítványai közül olyan híres személyiségek kerültek ki, mint Benedek Elek, a nagy székely mesemondó és Fülöp Áron, a zamatos nyelvű, kitűnő stílusérzékű székely költő.
  • Iskolánk legelső szakterme (szertára) az igen tartalmas, Európa-hírű természetrajzi szertár, a növényi-állati preparátumok és ásvány-kőzettan gyűjteménnyel, amely 1996. május 18-án, a Magyar iskola 1000. évfordulója alkalmával felvette a ” Gönczi Lajos Természettudományi Szertár” nevet. Az alábbiakban ennek rövid történeti vázlatát mutatjuk be.
  • A székelyudvarhelyi református kollégium alapítási éve: 1670. Gróf Bethlen János, Erdély kancellárja, Udvarhelyszék főkapitány ezer aranyat adományozott a triviális iskola gimnáziumi rangra emelésére. 1672-ben a kancellár 26 könyvvel megalapozta a “bibliotheca”-t
  • Az iskolai tékák létrehozásával egyidőben a külföldre járó diákok és professzorok adományaikkal gyarapítják az iskola eszközkészletét. 1740-ben gróf Bethlen Imre ” két globus”-t (földgömböt) hozott Hollandiából.
  • Az iskolai gyűjtemények állományáról (tárgyak, eszközök darabszáma) már 1797-ben a Zilahi Sebes János és Szigeti Gyula Mihály által összeállított Protocollum-ból tájékozódhatunk, amely egészen 1845-ig tartalmazza az iskolánknak adományozott tárgyak jegyzékét. Akkoriban néhány természeti tárgy, ritkaság, ásvány, kőzet és taneszköz alkotta a természetrajzi szertárt.
  • Szigeti Gyula Mihály rektor-professzor 331 darab ásványi és kőzetmintát ajándékozott a tékának, amelyből néhány utólag átkerült a szertárba. A leltár 77. pontjában „1. Pappirosban bé rakott külömb füvek” egy herbárium (növénygyűjtemény) létére találunk utalást. Talán Benkő Józsefé lehetett aki 1787-1789 között volt kollégiumunk professzora.
  • 1848-ban a természetrajzi gyűjtemény és vegytani szertár elpusztult, majd a hatvanas években beszereznek néhány madarat és emberi csontvázat, egy kis ásvány- és kőzetgyűjteményt. A legrégebbi tárgy a fül és szem papírmachéból a “Fecit anno 1855” felírattal.
  • Szabó György 1844-1855 között volt iskolánk tanára. A természetrajzot ő kezdte szemléltetés utján tanítani. Növénygyűjtéseit (kb. 180 növényfaj) Michael Fuss „Flora Transsilvaniae Excursoria” (1866) művében találjuk besorolva.
  • 1856-ban felállítják a természetrajzi és vegytani tanszéket, Pataky Pál professzor vezetésével. Ő elemezte a korondi “borvíz” vegyi összetételét.
  • Az első leltár 1875-ben készül el Gönczi Lajos tanár vezetésével, ekkor 207 állat, 493 ásvány és 40 kristály-minta képezte a szertár állományát. Gönczi Lajos tanár a természertrajzi szertár igazi megalapítója és tudatos fejlesztője volt. Az évi 100 forint átalányt 1880-ban vették fel először az intézet költségelőirányzatába állandó tételként.
  • 1886-ban a kollégium második emeletének a felépítésével új helyiséget kap a szertár.
  • 1895-ben a természetrajzi szertár állománya: 736 állattani tárgy (gerincesek, ízeltlábúak, puhatestűek, férgek, preparátumok, segédeszközök), 1299 növénytani tárgy (szárított növények), 893 ásványi tárgy (ásványok, kőzetek, földtani tárgyak, segédeszközök), összesen 3536 tárgyból. 1890-ben Gönczi Lajos professzor összesen 1200 darab szárított és pontosan meghatározott (főleg udvarhelyszéki) növényt adományozott a szertárnak.
  • A szertár ritkaságai, érdekességei közül megemlítjük: a gazdag ásvány – és kőzetgyűjtaményt, az értékes csiga -, kagyló és Ammonites kollekciót, a megkövesedett fa -, halmaradványokat, a barlangi medve csont és mammutfog példányokat. A gyűjtemény további értékei a korallok, csigaházas polip, zsákállat, lándzsahal stb. (tengeri állatok), több békafaj (kétéltűek), barlangi vakgőte, kameleon (hüllők), kócsag, flamingó, reznek, siketfajd, strucctojás, havasi hófajd, pásztormadár stb. (madarak) és kacsacsőrű emlős, mormota, lemming, manguszta, zerge (emlősök) stb.
  • 1892-ben a Magyar Földtani Intézet 170 kőzetet adományozott a kollégiumnak.
  • 1893-ban került a szertárba a fakókeselyű (Máréfalva határán lőtték). Dr. Mezey Ödön adománya a kárpáti medve (1900) és a vaddisznó (1901). A szertár állománya számos tárggyal (faliképek, száraz és folyadékos készítmények, vetítőgépek) és eszközzel gyarapodik.
  • 1913. szeptember 9-én felavatják a kollégium új épületét ( a mai tanítóképző épülete) és a szertár az első emeleten kap helyet, és azóta is megőrizte eredeti helyét.
  • 1981. év végén 3071 tárgyat tartottak nyilván.
  • 1996-ban – a magyar iskola ezredik évében – a Benedek Elek Tanítóképző természetrajzi szertárának állománya 4854 darab, melyből csontváz 72, állat 956, növény 1133, ásvány 608, kőzet 575, kövület 515, kép és minta 995.
  • A szertár napjainkban is megőrizte a hagyományos elrendezést (szekrények, tárlók eredeti helyükön maradtak). A Gönczi-hagyaték külön gyűjteményként szerepel.
  • A 200 éves természettudományi szertár ma az oktatócsomagok sorozatát nyújtja a tanítóképzős növendékeknek és az érdeklődőknek. Korszerű médiatár szerepét tölti be.