A XVI. századi történelmi események letisztulása, az erdélyi polgáriasodási folyamat beindulása következményeként a felekezeti iskolák versengésével egybefonódott a nemzeti és egyházi érdek. Ez Székelyudvarhelyen a tudomány művelése, a lelkiség, a hit valójában az európai pedagógiai és a korszerű valláserkölcs jegyében valósult meg.
Iskolánk története a valós megalapítást megelőzően alsóbb fokú úgynevezett triviális iskolával kezdődött. Ezt kezdetlegesség jellemezte tankönyveket nem használtak, a tanítás csak élőszóval történt. Az oktatás tárgyai kizárólag írás, olvasás, számvetés és Biblia voltak. Az iskola élén a ludi magister (tanítómester) volt. A nevelést szigor, ridegség jellemezte.
1670. Bethlen János erdélyi kancellár 1000 arany adományával megalapozza a református kollégium létét az alsóbb fokú úgynevezett triviális iskola gimnáziumi rangra emelésével.
Az iskola első rektora Letenyei Pál 1670-1680 között tevékenykedett. O a régi faboronákból álló épületek helyett három földszinti szobát építtet a mai kollégium dél-nyugati oldalán. Jeles tanítványa Cserei Mihály erdélyi történetíró 1677-1685 között tanult Udvarhelyen.
1672. Apafi Mihály 18 és Bethlen János 26 könyvvel „bibliotheca”-t alapít. Ma a Dokumentációs Könyvtár 75000 kötet állományú.
1696-1711. Iskolánk első, professzornak címzett tanára marosvásárhelyi Tőke István bevezeti a kísérletes descartes-i fizikát. 1736-ban Nagyenyeden írja meg az erdélyi első természettan (fizika) könyvet Institutiones philosophiae naturális dogmatico-experimentalis (A természetfilozófia elméleti-kísérleti intézménye) címmel.
1708. Az első beírt diák Bihari János volt. A saját kézzel való subscribálás a fenti évtől követhető.
1712-1721 között Szigethi Gyula Mihály udvarhelyi rektorsága idején „holmi borjúkat is anatomizál vala” jegyzi fel emlékirataiban Hermányi József.
1716. Bethlen Dávid gróf „ajándékozott egy nagy petsétnyomót” iskolánk jelmondatával: „Per spinas ad rosas” – „Tövisek közt a rózsákhoz” jelentéssel.
1746-1748. Baczkamadarasi Kis Gergely iskolánk második alapítója. Az ó-kollégiumra első emeletet építtet, létrehozza az „expo”-t (szegény diákok étkeztetése), a „Harmónia” énekkart. 1781-ben a főtéren református templomot emeltet.
1777. augusztus 22. Mária Terézia uralkodási rendelettel közzéteszi az 1776-1777-ben készült „szabálykönyveket” – az I. Ratio educationalis-t. Ez az első olyan reformtervezet, mely átfogja az egész közoktatást és rendelkezik arról is, hogy a tankerületek székhelyén és a nagyobb városokban tanítóképzős tagozatos normaiskolákat hozzanak létre. Ezekben a tanítók hat hónapos tanfolyamok alatt sajátították el a normarendszert, vizsgálatot tettek és képesítést kaptak a tanítói foglalkozás gyakorlására.
Iskolánkból Baczkamadarasi Kis Gergely a tanítási tapasztalatok átadása céljából „a köztanítók előtt gyakran példánytanításokat (bemutató tanítások) tartott”.
1797. Szighethi Gyula Mihály és Zilahi Sebes János elkészítik a kollégiumi szertár „Protocollumá”-t, mely akkor 1000 tárgyat tart számon.
A XVIII. század híres tanárai közül megemlítjük: marosvásárhelyi Tőke Istvánt (az első erdélyi természettan írója), Benkő Józsefet (történész, füvész) és Szigethi Gyula Mihályt (az iskolai ,jádzószín” megteremtője -1801).
1848-1849. A megszálló katonaság feldúlja iskolánkat. A város hadisarcának (15000 RFt) felét a kollégium fizeti: „fizessen a kollégium, ha olyan nagy híve volt Kossuthnak”. Túszként hurcolják el Magyarosi Szőke József és Szabó György tanárokat.
1873. Kis Ferenc megírja a kollégium történetét. Kiváló tanítványa Orbán Balázs 1868-1873 között bejárja szülőföldünket, több mint 500 települését írja meg „A székelyföld leírása” című hatkötetes műben, mely történelmi és néprajzi szempontból ma is forrásműként használatos.
1886-1887. Bod Károly és Szakács Mózes igazgatósága alatt emelik a régi kollégium második emeletét.
1875-1927. között 52 évig tanít és 26 évig igazgató az iskolánk harmadik alapítója Gönczi Lajos. Elete fő megvalósításának az 1910-12 között épített iskolaépületet tartotta. Megalapította, és tudatosan fejlesztette a ter-mészetrajzi-vegytani szertárt. Növénygyűjteményét (976 faj – 1200 lap) a kollégiumnak ajándékozta (1890). Ma is forrásmunka az általa írt Kollégiumtörténet (1895).
1911. Dr. Hoffer András és Haáz Ferenc Rezső tanárok néprajzi gyűjteményt hoznak létre, mely a mai Haáz Rezső Múzeum jogelődje (1994).
1911-1912. Z. Sebes József tornatanár cserkészcsapatot alakít. Mai utódja 1992-ben vette fel az alapító nevét.
1913. szeptember 9. Ravasz László református püspök felavatja iskolánk új, modern épületét – a mai Benedek Elek Tanítóképzőt.
1920. A trianoni békeszerződés után megkezdődik a felekezeti iskolák sorvasztása.
1927. Bár az ősi kollégium működését felfüggesztik, megerősödik a Nagyenyedröl áthelyezett református tanítóintézettel, megerősítve felekezeti jellegét és református szellemét. Rátermett, ügyszerető igazgatónője 1948-ig Varóné Csató Gabriella.
A Tanítóképző 1927-1948 között 2379 tanítónőt adott az erdélyi magyarságnak.
1948. Az iskolák államosításának és vagyon elkobzásának 1593 magyar egyházi iskola esik áldozatul, köztük 531 református felekezetű. A Református Kollégium és Tanítóképző sem kivétel.
Ellentmondásokkal, eredményekkel-sikerekkel, keserű csalódásokkal terhelt 40 esztendő következett. Ennek ellenére a tanítói hivatástudat, a nemzetiségi és erkölcsi nevelés elkötelezett folytatója, átmentője a Székelyudvarhelyi Tanítóképző volt. Az 1948-2000 közötti időszakban több mint 4000 tanítót és óvónőt adott a székelyföldi-erdélyi népnek.
1963. Beindul a román tanítói tagozat, mely 1990 áprilisában Maroshévízre költözött.
1970. Megünnepeljük iskolánk alapításának 300 éves évfordulóját. Pontosan adatolt, értékes Évkönyv jelenik meg. A Pedagógiai Líceum Hargita megye és a környező megyék továbbképző központjává válik (1979-től).
1974. A képzés óvónői szakkal bővül.
1980-1987. A tudatos tantestület-verbuválás eredményeképpen szakmai és módszertani szempontból kiváló, felkészült gyakorló tanítói – és óvónői szakember és nevelői közösségé nőtte ki magát.
1981. Évi rendszerességgel beindult a tanulók pszichopedagógiai, módszertani és tudományos ülésszaka, mely értékes szakdolgozatokkal, tanulmányokkal járult hozzá növendékeink önképzéséhez.
1983-1985. A különböző szaktermek, laboratóriumok létrehozása a szaktanárok hozzáértő munkáján túl tanítójelöltjeink szakfelkészültségéhez biztosítanak tudományos alapokat. Ugyanebben az időszakban szerezzük vissza a ma bentlakásnak berendezett kollégiumi épületrészt.
1985. Megalakul a Camerata leánykórus, mely számos országos és nemzetközi versenyen kitűnő eredményekkel, szereplésekkel képviseli intézményünket.
1990. december 8. Zászlóavatással, Benedek Elek szobrának leleplezésével (Szabó János szobrász müve), bensőséges iskolaünnepéllyel névadó ünnepet ülünk.
Létrehozzuk, beindítjuk a Benedek Elek Napokat. Benedek Elek a magyar-székely nép írója és mesemondója 1867-1875 között volt a Református Kollégium – iskolánk diákja. Decemberben megjelenik iskolánk diáklapja a Képződmény.
1992. szeptembere. A Tanítóképző diáksága Diáktanácsba szerveződik.
1994-1995. Teológia-filológia profillal újraindulnak a református osztályok, a Református Kollégium. 2002. október 25-27 közötti névadó ünnepély alkalmával a volt Református Kollégium a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium nevet vette fel.
1996. május 18-án az Ezeréves magyar iskola évében a természetrajzi szertár alapítója, Gönczi Lajos nevét vette fel.
1997-1998-as tanévtől kezdődően a Református Gimnázium önálló intézménnyé vált Ettől az évtől kezdődően, az intézmény lelkész-igazgatója Geréb Attila református lelkész. Szintén egyetlen IX. osztály indul, ezúttal 14 tanulóval. Ez a tanév jelentős fordulat a Gimnázium számára, ugyanis a számítógépes oktatás kezdetét jelenti, hiszen ekkor alakult ki az intézmény első, jól felszerelt számítógép-parkja.
1999-2000. A középszintű képzés mellett a Kolozsvári “Babeş-Bolyai” Tudományegyetem kirendelt tagozataként 47 főiskolással beindult a tanítóképző-angol szak első főiskolai évfolyama amely óvó – és tanító képesítés mellett V-VIII. osztályos modern nyelvképesítést is ad.
2001. május. 1-i naptól kezdődően, a Református Gimnázium kinevezett igazgatója Tőkés Zsolt, fizika szakos tanár. 2001. szeptember 1-től, a Gimnázium iskolalelkésze Bekő István Márton.
2001. október 1-től mind adminisztratív, mind pénzügyi szempontból a Református Gimnázium önálló lett.
2001-2002. Világbanki pályázati támogatással (6,7 milliárd lej) teljesen felújítják az ó-kollégium épületét, bevezetik a központi fűtést, modern, jól felszerelt és egészséges új gyakorlóiskolát építenek a gazdasági udvar mögött, melyet a 2002-2003-as tanévben vesznek birtokukba tanítóink, kisiskolásaink.
2002-2003. Ettől a tanévtől kezdődően a Református Gimnáziumnak saját tantestülete, személyzete van. A titkárnő Vass Ildikó, a főkönyvelőnő pedig Demeter Judith. Ezen tanév egyik kiemelkedő eseménye az iskola névadási ünnepélye, amelyre október 27-én került sor. Ekkor vette fel a Református Gimnázium Baczkamadarasi Kis Gergely iskola- és templomépítő híres személyiség nevét
2004 április 28.-án történelmi pillanatot élünk át: aláírás hitelesíti, hogy az egykori Református Kollégium épületegyütese teljes egészében visszakerül a Református Egyház tulajdonába.
2004 szeptember 18-19. között megünnepeltük a Székelyudvarhelyi Református Gimnázium újraindulásának a 10. évfordulóját, és ezen alkalommal lepleztük le Baczkamadarasi Kis Gergely mellszobrát!
Mit kívánhatnánk a sok változáson árment szeretett iskolánknak? A harmadik évezred kezdetén – a tanügy, az oktatás válságos évei közepette is – éltetőnk legyen a szülőföldünkhöz való hűség, a teremtő munka, a hit és a remény fennmaradásában az idők végezetéig.
Összeállította: Pálfalvi Pál, biológiaszakos tanár