Amikor valaki belép a tornaterembe, nem valószínű, hogy azon fog elmélkedni, hogy miként is nézett ki ez a terem sok sok évvel ezelőtt?!
Pedig érdemes lenne, de sajnos egyre kevesebben vannak akik még hiteles információkat hordoznak ezen a téren. Éppen ebből kifolyólag kértem fel Róth Andráskönyvtáros és történelemtanárt, valamint Csergő Józsefet, iskolánk nyugalmazott testnevelő tanárát, hogy pillantsunk vissza az idő tükrében és idézzék fel, hogy melyek voltak a lényeges fordulópontok és események a “tornaterem életében”
1873:
– Az iskola épületében javításokat és átalakításokat végeznek. (Padlózat-, ajtócsere; festett különálló padok egy osztályban.)- Az ifjúság rendelkezésére bocsájtják a bekerített és őrházzal ellátott kollégiumkertet és építik a tornaszínt.- Az iskola tornahelyiségét a reáliskola tanulói is használták, az ezért kapott haszonbérből végezték a tornaeszközök javítását.
A Kollégium Kert, a Református Egyház tulajdonában volt, a mostani városi futballstadion vasútfelőli részén helyezkedett el. Az ebben épült Pavillon volt az első, vassal erősített épület a városban. Itt szervezték meg a sporttevékenységeket, rendezték meg az iskola ünnepélyeit meg sok más tevékenységet és szabadtéri osztályok is voltak.
1897:
– Az állami segélyezést illetően 16.000 Ft-ban egyeznek meg a minisztériummal, amelyet fokozatosan vesz fel a minisztérium a költségvetésbe. Erre az évre8000 Ft-t utaltak ki. Újabb 8000 Ft-ra kapnak ígéretet a téli tornacsarnok felépítésére.
– Junius 12-én egy népünnepély alkalmával tűz tör ki a kollégiumkert nyári tornacsarnokában, ami megsemmisül.
1899:
– Az 1900-as esztendőre 20.000 korona államsegélyben részesül a kollégium. Ezt beruházásnak szánták, ugyanis a kollégium hátulsó udvarán Haberstumpf Károly helybeli építész megkezdi a tornacsarnok felépítését. 1900:
– A felépült új tornacsarnokot (ez a mai tornaterem)november 17-én vehették át. A felszerelést a budapesti Oheroly János tanár eszközölte.
– Az alsó osztályokban bevezetik a tornatanárok vezetésével a játékdélutánokat.
1901:
– A játékdélutánokat kiterjesztik mind a nyolc osztályra. A tornaterem használatát szabályozzák.Megkövetelik a tornafelszerelést: tornaing, cipő, sapka, őv.
1907:
– A testnevelésről több oldalas beszámolót közöl az értesítő, akárcsak a tornavizsgálatról és az intézeti versenyről.
– 1907 december elsején megalakul 56 felsős tanulóval a tornakör, amely májusban már bemutató tornaestélyt is tart.
1911:
– A tornakör dísztornát tartott három ízben, egyszer Székelykeresztúron. 1912-ben bevezetik a céllövészetetZ. Sebess József tornatanár vezetésével; 23-an vettek rajta részt. A felügyeletet az igazgató, a hadsereg részéről Salamon Béla főhadnagy gyakorolták.
– A tornakörben 73 diák vesz részt. Vívásban öten vettek részt.
1914:
– A háború változásokat hozott az iskola életében is. Az évet csak október 18-án nyithatták meg, akkorra sikerült ugyanis a régi épületet fertőtleníteni. az új épületszárny a sebesülteknek volt fenntartva. A konyhát átengedték a katonai kórháznak. Az iskola a tornacsarnokban rendezi be konyháját és éttermét. A tanárok közül ötöt behívtak szolgálatra. Egyesek közülük orosz fogságba estek. Nem tudják megtartani a szokásos iskolai ünnepeket.
1916:
– A románok betörése következtében a front közvetlen hátvonalába került város iskolai élete majdnem megbénult. Menekülés – a diákság szétszóródása. A károk között a bútorzat széthurcolását, a könyvtárak, szertárak megrongálását, a szegény tanulók megsegítésére szerzett tankönyveknek a beszállásolt cseh katonák általi felégetését, a konviktusi felszerelés elvitelét említik.
– A katonaság a főzésre ideiglenesen berendezett tornacsarnokot, sőt a kollégiumkerti Pavillont is lefoglalta.
1933:
– Ebben a tanévben a tantestületet 8 rendes, 4 helyettes, 3 óraadó tanár és egy iskolaorvos képezte a tantestületet. A tanítás délelőtt folyt, délután csak a kézimunka, egészségtan, sport és tornaórákat tartották ekkor gyakoroltak az ének és zenekarok is.
Ekkor ülésezett a Mária Társulat és ekkor folyt a cserkészek oktatása is. Iskolai ünnepélyeket Báthory István születésének 400-ik évfordulójára, liliomos Szent Imre tiszteletére rendeztek a hivatalos ünnepeken kívül. Megtartódott a fák napja, a tej napja, a könyv napja. Kiránduláson a medgyesi földgázégésnél voltak a diákok.
Ifjúsági egyesületek közül a Mária Kongregáció (Kiskongregáció, Szívgárda) 20 felavatott és 11 jelölt taggal, Papp Dénes és Vitályos Balázs vezetésével működött, míg a cserkészcsapat Józsa János vezetésével 25 felavatott és 15 újonc cserkészt mozgósított. Bevezették az őrsi órákat. Résztvettek a nyomor enyhítő akcióban. A csapatnak külön 90 kötetes cserkész könyvtára volt.
Az érettségi vizsgára júniusban 9 új és 5 régi növendék jelentkezett, 5 új és 1 régi tette le sikerrel. Szeptemberben 5 új és 6 régi növendék jelentkezett, egynek sem sikerült.
– az iskola tornaterme új színpadot kap.
1940:
– A gimnáziumban 161, a tanítónőképző líceumban 132 tanuló tanult, összesen 293-an.
– Az oktató, nevelő folyamat a két épületben zajlott le. Nyáron a kollégiumkertbeli kerti osztályokat is használták.
– Újra alakult a sportkör is a Székelyudavrhelyi Református Nőnevelőintézet Sportköre néven.
1942:
– Életbe léptették a mindennapos testnevelést 2-3 csoportban. Rendszeresen végezték a leventeoktatást.
– Ablonczy Bertalan megalakítja a sportkört 1942. nov. 3-án. Ablonczy vívást is tanít mint rendkívüli tantárgyat. A cserkészcsapat taglétszáma 70.
Az 1957-1991-es időszakban, a tornaterem javításairól Csergő József nyugalmazott tornatanár tájékoztat:
A magyarázatok jobb megértése végett lássuk a tornaterem alaprajzát a fontosabb dolgok megjelölésével együtt:
1 – bejárati (kijárati) ajtók 2 – ki-bejáratok 3 – Henger alakú vaskályha 4 – Téglatest alakú vaskályha 5 – Öltöző 6 – Színpad 7 – A karzat alatti rész 8 – A terem belseje 9 – A “kicsi tanári”
A tornaterem eredetileg előadásokra, ünnepélyekre, bemutatókra, kiállításokra is alkalmas díszterem is volt.
Az 1940-es évek végén még megvolt benne a színpad is, az oldalfalakon népi motívumokkal, mint most az erkélyen is látható.
A tornaterem a 25×10 méretű nagyságával városunknak a legnagyobb és a legjobban megközelíthető tornaterme volt (a Gimié 20×10 és a Mezőgazdasági iskolai 18×9mérettel szemben). Ezért érthető is volt a nagy kihasználtságának az oka, hiszen minden nap reggel 7-től este 10-ig üzemelt. Itt edzettek az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején a az országos szintre rendszeresen eljutó birkózózók. A Sportiskola torna- és kosárlabda csapata is ugyanitt edzett. Téli vasárnapokon pedig tanár-diákkézilabdaés teremfoci mérkőzések voltak. Átmenetileg itt edzettek a boxolók is, meg a látássérültek is edzéseket tartottak.
Az “új iskola” építését a Magyar Vilmos nyertes pályamunkája alapján 1910-ben kezdik el.
A pályamunkáknak már adott feltételként szerepelt az a kikötés, hogy az új épület össze legyen épülve a “tornacsarnokkal”.
A színpaddal szembeni oldalon levő karzat (mint az előző képen is látható), kezdetben nem volt meg. Később építették, mégpedig úgy, hogy a padlózatát lépcsősen emelkedően, a karzat elejét pedig nagyon értékes, jellegzetes népi motívumokkal díszítették úgy, hogy ezek összhangban legyenek a a színpadot díszítő motívumokkal.
A tornatermet eredetileg egy henger alakú vaskályhával fűtötték, ez a kályha 1957-ben még megvolt, de használhatatlan állapotban. Kb. 1959-ig még nem volt központi fűtés, így egy nagyobb, téglatest alakú mosztos kályhával fűtötték.
A központi fűtést 1959-1960 folyamán vezették be, nagyon jól működött, ugyanis az alacsony nyomású kazánokból leghamarabb oda jött a forró gőz. Ezt bevezették a tornateremben levő “kicsi tanári” szobába is, ami előzőleg raktárhelyiség volt.
A tornaterem tetőszerkezete úgymond “Barak típusú”, két deszkaréteg között fűrészmoszttal töltve, de ez nem volt időtálló, mert apránként lemorzsolódott. A tetőzeten, a jobb világítás érdekében nagy ablaküvegek voltak, ellenben esőzésekkor az esővíz rendszeresen befolyt.
A tornaterem padlózata a csupasz földre lerakott deszkákból állt, folyamatosan megkopva, elmozdulva, közüle felszállt a por. Viasz beecseteléssel próbálták a réseket tömíteni, de nem volt tartós. Az első padlócserénél vashálót fektettek le, de mivel a betonból kilopták a cementet, egy-két év múlva már meghajlott a padló, és újból mozogni kezdett.
Mivel a tornaterem alatt óriási nagy gödrök (állítólag valamikor tímárgödrök) voltak, a padló süllyedésével az udvar felőli fal is süllyedni kezdett és megrepedezett. Ezért 1967 táján a tetőt gerendákkal kitámasztották, a gödröket ki kotorták és nagy kövekkel megtöltötték.Ez a fal-megerősítési munkálata jól sikerült.
A tetőzet, az öltöző felett is, egyre gyakrabban ázott be, ezért lebontották a plafont, de pénzhiányában csak az újabb tanévben sikerült újrakezdeni a munkálatokat. Ezzel az alkalommal az öltöző fölé egy emeletet húztak fel, és itt alakult ki az öltöző felett egy 10×5 négyzetméter felületű “kisterem”, szilárd padlóval. Ekkor vágták a terem felőli oldalra a “lelátói” nyílásokat is.
Az 1957-es előtti években, a természetes világítás mellett, ami a tetőn bejött, a mesterséges világítást a plafonról 1-1 szálon lelógó dróton levő égők biztosították, de ez egyáltalán nem volt praktikus, így 1957 utáni évben felszereltek a plafonokra nagy fémkeretű burákat, és abba tették a villanyégőket.
A tetőzet beázása folyamatosan problémát jelentett, ezért a maradék “fűrészmoszt szigetelőt” kitakarították és üvegvattát fektettek le és kátránylapokkal fedték be. Tatarozták a tetőtéri üvegablakokat, de így is sok meleg ment ott ki, és be-be folyt az esővíz.
A másik nagy probléma, a terem rosszul megoldott padlózata, még mindig megoldásra várt. Tanév végén pénz maradt a tanácsnál, így hamarjában felszedték a padlózatot, és valóban kiderült, hogy a vasrácsok közül lapáttal lehetett kimerni a “betont” hiszen nyoma sem volt annak. Ezúttal új parketteket, deszkákat vettek, a betonozást is megoldották, jöhetett az újraparkettezés és deszkázás, majd a festés, pályák rajzolása, stb. amiből a tanulók is kivették a részüket. Így már végre stabil lett a padlózat is.
A színpaddal szembeni erkélyen a lépcsőzetesen elhelyezkedő lelátót lebontották, és “házilag panókkal” (préselt falemezekkel) leválasztották a teremtől, és itt tartották a testnevelési órákat az I.-IV. osztályos tanulóknak mindaddig, amíg a “régi épület” vissza nem került az iskola tulajdonába, ahol az emeleten a tetőtéri helyiség éppen megfelelt“kicsi tornateremnek”.
1983-ban Molnár József igazgatósága alatt, ebben az esztendőben az iskola visszakapja a régi kollégiumi épület egyik szárnyát, amelyben a sportiskola irodái és raktárai voltak.
Ebben az időszakban átfogóan renoválták a tornatermet is. A süllyedő régi parkettet felszedték, új betonalapot raktak le, és arra az új parketteket. Az emeletre “kis tornaterem” kerül, válaszfal, fürdőhelyiség mellékhelyiséggel.
2008-ban az iskolánk volt diákja, Szigethy Béla (1910-2008), az AEÁ-ba kitelepedett lelkész, a Szigehty család nevében 100 000 USD adományt ajánl fel a tornaterem teljes feljavítására.
A változásokat lencsevégre kapta: Tőkés Zsolt és Lőrincz Edit
